Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
Vissza A tüdőasztma (asthma bronchiale) kettős neve arra utal, hogy létezik más kórkép is, amelytől meg akarjuk különböztetni. A szívasztmára (asthma cardiale) célzunk. Amikor az "asztma" kifejezés egymagában szerepel, a tüdőasztmára gondolunk. A "szívasztma" esetében a teljes nevet használjuk. Az asztma légzőszervi megbetegedés. Vezértünete a köhögés. Ebből a szempontból összefüggés van a két kórfolyamat között. A homeopátiás kezelés lehetőségei között vannak közös hasonszerek (l. lapunk 2005. év második felében megjelent sorozatunkat, valamint az előző hónapi számunkat). Az asztmás betegnél jellemző tünet, hogy a köhögés rohamokban lép fel, légszomj jön létre, a hörgők (bronchus) működésének zavarai miatt. A légutak érzékenysége fokozott. Hevesen reagálnak egyes külső ingerekre: hideg levegőre, a légmozgások fokozódására, a levegő viszonylagos (relatív) nedvességtartalmára, egyes vegyi anyagokra, dohányfüstre. A cél ilyenkor a környezeti ingerek kiiktatása, amely azonban nem mindig lehetséges, például az időjárás változásainak egyes eseteiben (biometeorológiai tényezők, légköri frontok), máskor viszont szabályozhatók, például épületeken belüli légnedvesség-tartalom.
A szívinfarktus első jele lehet az erős fájdalom mellett az ilyen éjszakai fulladás, amit köznyelven szívasztmának neveznek, mert emlékeztet az igazi asztmás rohamra. A heveny szívasztma orvosi neve: tüdővizenyő. Tüdővizenyőben először a léghólyagocskák közötti terek, majd maguk az alveolusok is megtelnek folyadékkal, nemritkán maga a beteg is hallja, hogyan szörcsöl "tüdeje", illetve a valóságban a folyadékon átbugyborékoló levegő ad ilyen hangot. A beteg ilyenkor már nagyon szenved, kapkodja a levegőt, arca az oxigénhiány miatt szederjes. Többé-kevésbé jellemző a "szívasztmára", hogy a beteg különösen vízszintesen nem tud feküdni, felugrik az ágyból. Ha nem tud mozogni, azt kéri, hogy a fejét polcolják fel. Akkor is bekövetkezhet hasonlóan heveny szívelégtelenség, ha a beteg olyan fizikai megerőltetésen esik át, melyet szíve már nem bír el (például autóbusz után szalad). Mindenki számára világos lehet, hogy a közvetlen tüdőbetegségekből és a keringési megbetegedésből eredő tüneteket minél előbb el kell egymástól különíteni, mert kezelésük különböző.
Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy összenyomja a tüdőt, ami a nehéz légzést még jobban fokozza. A pangás ráterjed a hörgők nyálkahártyájára is, a beteg köhög, köpetet ürít. Minden ok megvan tehát arra, hogy mi magunk, esetleg kezelőorvosunk is először azt higgye, valamilyen tüdőbetegségünk van. A pangást sokszor másodlagos fertőzés is követi, a beteg ilyenkor lázas is lehet, s ez eggyel több esélyt adhat a tévedésre, a keringési betegségnek mint alapnak a félreismerésére. Mindezek a jelenségek heveny és krónikus formában egyaránt előfordulnak. Az eddigiekben tulajdonképpen a krónikus kis vérköri pangás lefolyását ismertük meg, ami szívbillentyűhibában, magas vérnyomásban, koszorúér-betegségben és más eredetű szívelégtelenségben egyaránt nagyon gyakori. Távolról sem ritka azonban, hogy az említett panaszok - különösen a fulladás - hirtelen, rendszerint éjszaka lépnek fel, akár olyan betegnél, aki tudta magáról, hogy a szíve nincs rendben, akár olyannál, aki számára ez nem volt ismert.
Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van. Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy az asztmára kezdeti jelek figyelmeztetnek - épp úgy, ahogyan a már diagnosztizált betegek számára is vannak jelek, amelyek állapotuk rosszabbodására utalnak. Nem természetes, ha valaki a busz után futva zihál Az asztma tünete is lehet, ha valaki könnyen kifullad, és gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Intő jel lehet, ha a gyermek nem szívesen vesz részt a fogócskában, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögőroham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat: nem pusztán az állóképesség hiánya, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt.
A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg. A szívelégtelenség leküzdésében többféle gyógyszer is segít. Olvasson tovább! Súlyossági fokozatok A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún. NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Eszerint négy csoportot különítetünk el: NYHA I. osztályba tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai teljesítőképességét nem korlátozzák a panaszok (nehézlégzés, szívdobogásérzés, vagy kifáradás) NYHA II. osztályba azok a betegek tartoznak, akik fizikai terhelhetősége kismértékben korlátozott (a kisebb fizikai terhelést jól tűrik, de a szokásos napi tevékenységük során már panaszok jelentkeznek) NYHA III. osztályba azok a betegek tartoznak, akiknek fizikai aktivitása jelentős mértékben korlátozott, és már a szokásos napi tevékenységüknél kisebb terhelés is panaszokat okoz NYHA IV.
Ha ez alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújunk, majd megismételjük a vizsgálatot – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal. Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE! Mi történik az asztma vizsgálat után? Ha a diagnózis asztma, a kezelőorvos terápiát javasol, amit személyre szabottan állít be. Itt figyelembe veszi, hogy allergiás asztmáról van-e szó, vannak-e egyéb, tüneteket provokáló faktorok, de fontosak az egyén társbetegségei, az egyéb szedett gyógyszerek, vagy például az is, hogy sportol -e a beteg. Mivel a fizikai terhelés is lehet egy rohamot kiváltó tényező, ezért ez esetben részletesen elmagyarázza, hogyan használja a gyógyszereit sport előtt és közben, hogy a rosszullétet elkerülje. Betanítja az asztma spray használatát, és egyeztetik a következő kontroll időpontját.
A szívelégtelenség jellemző tünetei Nehézlégzés (diszpnoé) Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt. A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham (szívasztma) vagy tüdővizenyő (tüdőödéma) is jelentkezhet. Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes. Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata (boka ödéma). Később a folyadékpangás következtében a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is (aszcitesz).
Erre kezdetben egy-három hónap múlva, később rendszerint félévente kerül sor. A kontroll során a beteg esetleges panaszai vagy tünetmentessége, és a megismételt spirometria eredménye függvényében módosítja – csökkenti vagy emeli, ha szükséges – a gyógyszereket. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is konzultáljunk a kezelőorvosunkkal. Forrás: Tüdőközpont Forrás: Tüdőközpont
Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni. A köhögés mint tünet világszerte mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban gyakran jelenti a diagnózisalkotás alapelemét, továbbá egészséggazdasági szempontból is igen nagy jelentőséggel bír. A páciensek számára az akut és a krónikus köhögés is komoly megterhelést jelent. Köhögéssel először általában fül-orr-gégész vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulunk. A köhögésnek azonban gyakran kardiológiai oka van: sokszor jelentkezik szívbetegségek előrehaladott stádiumaiban. Az összefüggést a szívasztma (asthma cardiale) példáján szemléltetjük. A szívasztma tünetei az asztmáéhoz hasonlóak, de az asthma cardiale esetében nem a légutak betegsége okozza a rohamokban fellépő nehézlégzést, hanem a szívműködés elégtelensége. Balszívfél-elégtelenség A balszívfél-elégtelenség legkorábban akkor okoz köhögést, ha a kis vérkör (tüdővérkör) következményes pangása miatt már bronchiális hiperreakcióra (hörgőgörcsre) való hajlam vagy bronchiális obstrukció (hörgőelzáródás) alakul ki.
Orvosi nyelven ezt kis vérköri pangásnak nevezik. Több a vér a kis vérkör ereiben a normálisnál. Ennek világos következménye, hogy a kitágult hajszálerek szűkítik a léghólyagocskákat, melyeknek a fala - eleinte átmenetileg - megvastagodik, ez pedig megnehezíti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét a levegőhólyagocskából a vérbe. A keringés emellett a kis vérkörben meglassúbbodik. Mindez azzal jár, hogy a szívbeteg fullad. Először csak járásnál, főleg lépcsőn járásnál, később már nyugalomban is. Többet és mélyebben kell lélegeznie ahhoz, hogy szervezete a szükséges oxigénmennyiséghez jusson. Ha a beteg szívet nem kezelik, a kisvérköri pangás romlik. A duzzadt hajszálerekből savó szivárog át a légutakba, ami a légzést még jobban megnehezíti. Romlik a tüdő nyirokkeringése is. A mellhártyák nem tudják felvenni az egész elszállítandó nyirkot. Ezért folyadék jelenik meg a mellkasban, egészen úgy, mint ha mellhártyagyulladás lépett volna fel. Ez a mellkasi folyadékgyülem azonban kevés fehérjét tartalmaz, alacsony a fajsúlya.