Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
Központok: Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Buda, Pécs, Zágráb, Győr. A kerületek élére biztosokat állított. Megszüntette a főispáni címet is. Az alispán választását pedig ő maga gyakorolta. Egyik legfontosabb rendelete az 1781-es türelmi rendelet, mely biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Betiltotta a "nem hasznos tevékenységet" űző rendeket (tanítás, gyógyítás), ezért lett az addig kolduló Bencés rend oktató rend. Egyházellenessége miatt VI. Pius pápa 1782-ben felkereste és kérte, hogy enyhítsen a szigoron. ("fordított Canossa-járás") Mindent egységesíteni akart, ezért 1784-ben a birodalom hivatalos nyelvévé tette a németet. Kimondta a törvény előtti egyenlőséget és eltörölte a halálbüntetést. Csökkentette az úriszék (földesúri bíróság) hatáskörét. 1785-ben kiadta a jobbágyrendeletet, mellyel jelentősen javította a jobbágyság életét. Eltörölte a "jobbágy" elnevezést, megvalósította a szabad költözést. Lehetőséget adott az önálló hivatásválasztásra, a jobbágy foglalkozhatott bármivel, amivel akart.
Lajos felesége volt. Kerülte a pompát, a társaságot, az általa léhának tartott szórakozásokat, regények helyett gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Tizennyolc éves korától részt vett az államtanács ülésein, 1764-ben római király, egy év múlva német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett. A gyermek József A szerelemben igencsak balszerencsésnek bizonyult: 1760-ban dinasztikus okokból ugyan, de szerelmi házasságot kötött Izabella pármai hercegnővel, aki 1763-ban második gyermekükkel viselősen himlőt kapott és meghalt. József anyja nyomására két évvel később feleségül vette Mária Jozefa bajor hercegnőt, akivel közös témát nem talált és testi vonzalom sem fűzte össze őket. A boldogtalan házasság alig két évig tartott, második feleségét is a himlő vitte el, férje még a temetésére sem ment el. József többé nem nősült meg, s amikor lánya hétévesen meghalt, végképp az államügyekhez menekült. Mikor 1780-ban, anyja halála után trónra lépett, szinte szétfeszítette a tettvágy. A felvilágosodás gyermekeként "ésszerű" alapokon akarta soknyelvű, soknemzetiségű országait egységes, centralizált és rendi kiváltságoktól mentes, korszerű birodalommá átgyúrni, figyelmen kívül hagyva azok eltérő alkotmányait, hagyományait, sajátosságait.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-03-29 Feltöltötte: Eduline Mária Terézia és II. József reformjai Tantárgy: Történelem Típus: Kidolgozott tételek hirdetés
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A rendelet következtében az oktatás állami felügyelet alá került és szervezettebbé vált. Mária Terézia árvaházakat, ispotályokat létesített, szabályozta a közegészségügyet, rendeletet hozott a cigányok letelepítésérol és munkára fogásáról. József uralkodása (1780-1790) II. József 1781-ben több egyházpolitikai rendeletet is hozott. A cenzúra vagy sajtórendelet az egyház kezébol kivette a cenzúra jogát és egy állami könyvvizsgáló bizottságnak adta, amelynek vezetoje Van Swieten, a holland felvilágosodás neves alakja. A türelmi rendelet teljes polgári egyenloséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és görögkeleti vallásúaknak. Ahol legalább száz nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek helyi gyülekezeteket sot, templomokat is építhettek. E felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. A zsidóság külön rendeletben megkapta az iparuzés és a felsofokú tanulmányok jogát. A Placetum regium felújítása értelmében a pápai bullák kihirdetését újra királyi engedélyhez kötötték.
2018. február 20. 12:16 MTI 228 éve, 1790. február 20-án halt meg II. József német-római császár, magyar király, "a kalapos király". A felvilágosult uralkodó meg akarta reformálni országait, de halálos ágyán rendeleteinek visszavonására kényszerült. Mária Terézia legidősebb fia 1741. március 13-án született Bécsben. A történelem lapjaira félévesen, királyi anyja karjain lépett be: a legenda szerint az osztrák örökösödési háború idején szorult helyzetbe került Mária Terézia csecsemő fiát is bevitte a magyar parlament üléstermébe, s a meghatódott rendek "életünket és vérünket" felkiáltással fogadtak neki hűséget (bár rossznyelvek szerint azt is hozzátették, hogy de a zabunkat nem... ). József rangjához illően kiváló nevelésben részesült: Bartenstein államtitkártól tanult történelmet, Martin professzortól jogot, főleg a kormányzati stúdiumok s a kor új eszméi érdekelték. Fiatalon Falkenstein gróf néven bejárta Európát, egyebek között Franciaországot is, ahol húga, Marie Antoinette a trónörökös, a jövendő XVI.
A vámrendelet következtében elmélyült a birodalom két fele között a munkamegosztás. Mária Terézia 1767-ben úrbéri pátenst, rendeletet hozott, melynek célja a jobbágyság védelme és nagyobb állami bevételek megteremtése volt. A rendelet értelmében összeírással rögzítették a birtokállományt, szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát, meghatározták az egy jobbágytelek után teljesítendo szolgáltatásokat (pénz- és terményadó, évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalog robot) és rögzítették a jobbágyok jogait (úrbéres ügyekben a Helytartótanácshoz fordulhattak). A rendelet következtében megszilárdult a telekrendszer, enyhült a földesúr-jobbágy viszony, a földesúr önkényesen nem szedhetett több adót jobbágyától, ami stabilabbá tette az állami adók fizetését, így nottek az állam bevételei. Mária Terézia 1777-ben meghozta oktatásügyi rendeletét, a Ratio Educationis-t. A rendelet célja az oktatás állami szabályozása volt. Bevezették az általános tankötelezettséget 7 és 13 éves kor között, központi tankönyveket és követelményrendszert hoztak létre, az iskolákba állami felügyeletet állítottak.
Élete utolsó éveiben a török ellen indított háborút az oroszok oldalán, de a hadműveletek nem hoztak sikereket, ráadásul a császár a frontról súlyos betegen érkezett haza. Birodalma forrongott, a kudarcok felszították a magyar nemesség elégedetlenségét. II. József 1790. január 28-án halálos ágyán egy tollvonással valamennyi rendeletét visszavonta, kivéve a jobbágyságról, a vallási türelemről és a lelkészállításról szólókat, s helyreállította a magyar alkotmányt. Abban a hitben halt meg Bécsben, 1790. február 20-án, hogy életműve összeomlott. Gyermeke nem lévén, trónját öccse, II. Lipót örökölte. II. József halálos ágyán A jó szándékú, de a reálpolitikával nem törődő uralkodót Ausztriában a népek jótevőjének látták, a modernizáció harcosának, Magyarországon a szerzett jogok csorbítójának. Reformjai jogosak és előre mutatóak voltak, de türelmetlensége és erőszakossága szinte minden társadalmi réteget maga ellen hangolt. Érdekesség, hogy Budapesten és Bécsben is a nyolcadik kerület (Józsefváros, illetve Josefstadt) viseli a reformer uralkodó nevét.