Az 1848 49 Iki Magyar Szabadságharcz Története — Előszó. | 1848/49-Es Szabadságharc Története | Kézikönyvtár
EGYKORU KÉPEK. OKIRATOK. EREDETI KÉZIRÁSOK. EREKLYÉK. NEVEZETES NYOMTATVÁNYOK. KIÁLTVÁNYOK. MŰVÉSZI EMLÉKEK. EZER KÉPPEL. BÁRSONY ISTVÁN, BEÖTHY ZSOLT, HAMPELNÉ PULSZKY POLYXÉNA, HELLER HENRIK, IGNOTUS, INCZÉDY LÁSZLÓ, KAZÁR EMIL, MARCZALI HENRIK, MIHAILOVICH ISTVÁN, MIKSZÁTH KÁLMÁN, SEBŐK ZSIGMOND, SZILÁGYI SÁNDOR, TIMÁR SZANISZLÓ, VARGA OTTÓ, VOINOVICH GÉZA közreműködésével. SZERKESZTETTÉK JÓKAI MÓR, BRÓDY SÁNDOR, RÁKOSI VIKTOR. RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.
Előszó. | 1848/49-es szabadságharc története | Kézikönyvtár
1848/49-es szabadságharc története GRACZA GYÖRGY: AZ 1848–49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE. EZERNYOLCZSZÁZNEGYVENNYOLCZ • AZ 1848/49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE KÉPEKBEN A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT
[1] Mintegy 20 évvel később, 2015-ben a Históriaantik Kiadó is kiadta újra, de nem díszkötésben. [2] Kötetbeosztás [ szerkesztés] Az egyes kötetek külön címet nem kaptak, jellemzőik a következők: Kötetszám Kiadási év Oldalszám I. 1894 451 II. 189? 439 III. 438 IV.
49 s sycamore mesa az
Teljes szövegű keresés II. kötet • A SZABADSÁGHARC LEFOLYÁSA Falusi nemzetőrök. I. "Megadjuk! " II. A próba-háboru III. Jellasics betörése. IV. A császár nevében. V. A haza nevében. VI. Mikor az isten alszik. I. kötet • A SZABADSÁGHARCZ OKAI. III. KÖTET A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT
- Kiadó albérlet | Budapest XIV. kerület Ond vezér útja 51 nm
- Gracza györgy az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története
- Üdvözlünk a PC Fórum-n! - PC Fórum
- GRACZA GYÖRGY: AZ 1848–49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE. | 1848/49-es szabadságharc története | Kézikönyvtár
AZ ARADI 1848–49-IKI ORSZ. EREKLYEMUZEUM, A GR. KREITH-FÉLE GYÜJTEMÉNY, S A BÉCSI CSÁSZ. UDVARI LEVÉLTÁR KÉPEIVEL
Movie
Hazánk történetének alig van kimagasló eseménye, amely oly élénken és oly hosszasan foglalkoztatta volna a kedélyeket, mint éppen az 1848–49-iki magyar szabadságharcz. Egy egész külön irodalom támadt már eddig is erről az emlékezetes két esztendőről. S még most is, egy félszázad múltán, szivesen elmerengünk e csodás napok történetén. Úgy vagyunk vele, mint a festőművészet az őskereszténység legendáival. A nagy Ráfaeltől kezdve az ismeretlen falusi piktorig mennyien, s hány különféle alakban tették vászonra a hitalapitók mártiriumát, s a magasztos tárgy még sem veszitett erejéből; mindig akad ujabb, meg ujabb festő, ki alkotásához e szent hagyományokból merit ihletet. A 48-iki korszaknak csaknem hasonlatos a hatása, nemcsak a magyar közönségre, de a magyar irókra is. Ez a mély hatás késztetett engem is, hogy gyönge tollammal könyvbe próbáljam foglalni a szabadságharcz történetét. Tudom, hogy előttem már avatottabb kezek dolgozták fel e tárgyat s bizonyára utánam is lesznek, akik ujra megirják azt, sokkal jobban és sokkal alaposabban.
Ez a tárgyias szempont vezetett a képek megválasztásánál is. Kreith Béla gróffal, – ki gazdag ereklyemuzeumát bocsájtotta rendelkezésemre, – azon voltunk, hogy lehetőleg csakis egykorú illusztrácziók kerüljenek a könyvbe. S ez az oka, hogy egyik-másik kép talán gyarlóbb kivitelü ugyan, de viszont érdekessé teszi jellegzetes korhűsége. A történet a népek oktatója, – úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne! Isten áldása legyen a hazán. Budapest, 1894. deczember 1. HONVÉDTÁBOR