Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba. Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül, de ő azért sem adja be a derekát. Nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba azonban beleegyezik, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli az ifjút, és elveszi a fegyvereit. Ez az eset már Akhilleuszt haragját is felkorbácsolja és bosszút fogad. Patroklosz a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a trójaiak között és holttestét meggyalázza.
Drága aranyládába helyezték csontjait aztán, és betakarták lágy bíbor takarókkal utána; majd a kivájt sírboltba betették, és tetejébe roppant sziklákat seregestül hengeritettek. Halmot emeltek gyorsan; az őrök körben ügyeltek, hogy ne rohanhassák meg a jólábvértes akhájok. Majd, mikor állt a halom, hazamentek: s ennek utána szép rendben gyülekezve, dicső lakomát lakomáztak házában Priamosznak, a Zeusz-táplálta királynak. Így rendezték ők a lovas Hektór temetését. " (Homérosz: Iliász) Jegyzet: Akhilleusz pajzsa nagy jelentőséggel bír, nem csak azért, mert Héphaisztosz kovácsolta, hanem mert az élet minden területéről képeket kalapált bele. Megörökítette a vitát, harcot, táncot. Halálát végül Parisz herceg okozza majd, aki egy mérgezett nyilat lő egyetlen sebezhető pontjába, a sarkába. A nyíl Apollóntól származik. Az eseményekben végül a híres trójai faló hozza meg a fordulatot. A görögök építettek egy hatalmas falovat és 30 legjobb harcosuk mászott bele. A tengerpartra érkező trójaiak az istenek ajándékának tekintették, és a városba vontatták, pedig Laokón még figyelmeztette is őket, hogy féljenek a görögöktől, még ha ajándékot is hoznak.
Édesanyja tanácsát kéri, aki azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet nem készítenek neki. A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket. Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren a holttestet. Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez.
Dolón már az út felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész mégis megöli őt. Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet. Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól. Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon.
Homérosz: Iliász Az Iliász a 10 évig tartó trójai háború utolsó évének egy rövid részletét meséli el. Maga a cím is Trója régi nevére, Ilionra utal. A trójaiak által legjobban rettegett hős, Akhilleusz, vitába kerekedik a görög sereg fővezérével, Agamemnónnal és visszavonul a további harctól. Ezt követően a trójaiak sikeresen támadják a görögöket, aminek Akhilleusz legjobb barátja, Patroklosz azzal vet véget, hogy a csatában magára ölti Akhilleusz páncélját, így a trójaiak – azt gondolván, hogy Akhilleusz tért vissza a harcba – megfutamodnak. Patrokloszt azonban megöli Hektor, a trójai királyfi. Akhilleusz dühében véres bosszút áll, megöli Hektort és holttestét meggyalázza – ezzel azonban saját végzete is beteljesül. Szerző: Homérosz Műfaja: eposz Keletkezése: i. e. 8. század (? ) "Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta.
Az eposz központi figurája Akhilleusz, a görögök legkiválóbb bajnoka. Emberfeletti tulajdonságokkal rendelkezik. Bátorsága, vitézsége és rettenthetetlensége miatt az arisztokrácia világának eszményített hőse. Életcélja a hősi hírnév és dicsőség megszerzése. Bár nem ő a sereg fővezére, hanem Agamemnón, a háború kimenetele tőle függ. Az Íliász ban még erőteljesen él a nemzetségi társadalom szemlélete és a közösségi tudat. A hős feladatvállalásának célja az egyéni hírnév biztosítása és a közösség, nemzet vagy család jó hírének fenntartása, öregbítése. Akhilleusz jelleme folytonosan változik, fejlődik. Az invokáció szerint az indulat hőse, ugyanakkor tudatosan vállalja a rövid életet adó, de hírnévközpontú értékrendet. A zsákmány elosztása körüli vitában összevész Agamemnónnal, megsértődik, amikor a fővezér magának követeli Briszéiszt, a korábban Akhilleusznak juttatott rabnőt. Bosszúja Agamemnón ellen irányul, de az egész görög sereget sújtja. A harcoktól visszavonuló Akhilleusz kárörvendően figyeli a görögök kudarcait, senki tanácsát nem hajlandó meghallgatni.
A mű 15. 700 sorból áll, nyelvezete az ógörög ión, aiol dialektus keveréke, 24 énekből épülve fel. A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti évének 52 napjának történéseit meséli el. A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják. Sorsuk nagy részben az istenek kezében van. A trójai és görög sereg csatája egyúttal az őket támogató istenek harca is. A mű egyetlen epizódja Akhilleusz haragját emeli ki. Agamemnón megsérti Apollón papját, mivel leányát ágyasává teszi. Apollón bosszút áll, s kilencnapi dögvésszel sújtja a görög sereget. Khalkász, a jós tanácsára Agamemnón óriási ajándékkal engeszteli ki Apollónt, ám kárpótlásul Akhilleusz gyönyörű szép ágyasát, Brisszészt veszi el. Akhilleusz megsértődik, s nem vesz részt a további harcokban, sőt azt kéri, hogy az istenek a trójai harcosokat támogassák, ne pedig saját népét, a görögöket. Láthatjuk, ahogyan Zeusz maga veszi kézbe az Agamemnónnal szembeni bosszút. Menelaosz találkozik Parisszal, aki elrabolta feleségét, Helenét.
Éjszakára Akhilleusz megvendégeli Hektór apját, Priamoszt, s a háborúról beszélgetnek. Az éj leple alatt a király hazaindul Hermész segítségével, hogy fiát eltemethesse. Tíz napon keresztül készül fia méltó eltemetésére. A máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait arányládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.
Az Iliász keletkezését kb. i. 762-re becsüli egy közelmúltban publikált genetikai módszereket használó tanulmány. Akárhogy is történt, ma Homérosznál régebbi írott görög irodalmat nem találunk. Ennek ellenére Homérosz eposzai nem "korai zsengék" hanem kiteljesedett, érett alkotások melyek az eposzi kellékek teljes tárházát felvonultatják. Világirodalmi hatásuk felmérhetetlen, az ókori alkotókat éppúgy elbűvölte mint Keats-t vagy Goethe-t. Az Iliászból számos filmadaptáció is készült, ezek legismertebbike valószínűleg Wolfgang Petersen 2004-es Trója című látványos akciófilmje Brad Pitt főszerepével, amely azonban sok szempontból eltávolodik az eredeti homéroszi műtől, pl. teljes egészében mellőzi az istenek szerepét. Trója – official trailer (Wolfgang Petersen filmje) Az eredeti hexameterek elriaszthatják a mai diákok egy részét. Ők Homérosz műveivel, az Iliásszal és az Odüsszeiával való ismerkedést kezdhetik Román József prózai átiratával. Hasznos linkek: Homérosz Iliász Kis mitológiai enciklopédia A trójai háború – Az Iliász nyomán Tró Wikipédia: Az eposz műfaj és az eposzi kellékek Wikipédia: Homérosz Wikipédia: Iliász Wikipédia: Trója Wikipédia: Trójai háború Olvasónaplók, elemzések: (Az alábbi anyagokat csak tájékozódni ajánljuk, tartalmukért semmilyen felelősséget nem vállalunk! )