Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
Súlyos szövődményeket okozhat A 2017-es évben 33 381 megbetegedést dokumentáltak Magyarországon, 2015-ben pedig a regisztrált betegszám a 41 ezret is meghaladta. Kialakulásáért a varicella zoster nevű vírus a felelős, amely cseppfertőzéssel terjed, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okoz. A legtöbb ember már gyermekkorában - általában 3 és 10 éves kor között - átesik a fertőzésen, a felnőttek mintegy 5 százaléka fogékony csupán a betegségre. A bárányhimlő gyermekkorban jó eséllyel komolyabb panaszok nélkül, magától is meggyógyul, súlyos szövődmények azonban minden életkorban előfordulnak, amelyek a legyengült immunrendszerű betegeknél végzetesek is lehetnek. Gyermekkorban leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőr- és lágyrész-fertőzés (cellulitis és impetigo, azaz ótvar). Ritkábban tüdőgyulladás, májgyulladás, illetve agyvelőgyulladás is kialakulhat miatta. A védőoltásnak köszönhetően a vírus legyengített változatával találkozik a szervezet, így veszély nélkül képes lesz kialakítani a védettséget.
Januártól tervezték, szeptembertől valósul meg Lázár János miniszter egyébként még 2018. március elsején a Kormányinfón jelentette be, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás 2019. január 1-jétől bekerül a kötelező védőoltások körébe - ez a kötelezővé tétel a jelek szerint 2019 szeptemberére csúszik. Akkor az is elhangzott, hogy az ingyenesen elérhető bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. A tervek szerint a gyerekeket a házi gyermekorvosok oltják majd be - a megfelelő immunitáshoz 2 oltás szükséges, és nagyjából 2-3 hét alatt alakul ki a védettség. A bárányhimlő tünetei és kezelése A bárányhimlő általában a 10 éven aluli gyermekek betegsége, általában télen és kora tavasszal a leggyakoribb. Lappangási ideje 14-24 nap. Az első tünetek a láz és a fejfájás, ezt követi a betegségre jellemző kiütések megjelenése.
Elsősorban a mell- és lábizomzatot célszerű naponta erősíteni a gyógytornász által korábban megtanított gyakorlatokkal. A gyakorlatok végzésénél oxigénpótlás lehet szükséges, melynek mértékét kezelőorvosa és gyógytornásza együttesen határozzák meg. Étkezés: Fontos, hogy megfelelő mennyiségű kalóriát vigyen be izomzatának szinten tartásához, adott esetben növeléséhez! Ehhez végső esetben PEG (gyomorszonda) beültetés is szükségessé válhat. Fogászat: Fontos, hogy a várakozási idő során a beteg menjen el fogorvosához, hozassa rendbe fogait, mivel a beteg fogak a transzplantáció után veszélyes fertőző gócként viselkedhetnek! A műtét után az első félévben ugyanis a fertőzésveszély miatt nem javasolt fogászati beavatkozást végeztetni. Védőoltás: Még a tüdőátültetés előtt javasolt a betegnek és családtagjainak influenza elleni védőoltása. Műtét előtt a fertőző májgyulladás (Hepatitis-B) elleni oltási sor, a bárányhimlő és a kanyaró elleni oltás beadását is szükségesnek tartjuk, amennyiben ezekkel szemben a páciens még nem védett.
Forrás: Jelen betegtájékoztató megírásához a Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinika szívtranszplantációs- és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Mellkassebészeti Klinika tüdőtranszplantációs betegtájékoztatója szolgált alapul.