Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
A szülői felügyeleti jogok gyakorlása rendezésének jogi keretei, pszichológiai háttere és problémái - CORE Reader
A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn. Súlyosan esik a szülő terhére, ha – szembeszegülve a bírósági határozattal – különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy – az állandóság szempontjára tekintettel – a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják.
A gyermek elhelyezésével, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perekben gyakran felmerül a kérdés, ki a jobb szülő, kinél lesz jobb helyen a gyermek? A kérdés nem minden esetben igényli szakértő (pszichológus) bevonását, vannak ugyanis tények, mely alapján esetenként a bíróság egyedül is dönthet. Általánosságban elmondható, hogy a bíró az elhelyezésről szóló döntése során elsődlegesen a gyermek érdekeinek védelmét – és nem a szülők igényeit – kell, hogy szem előtt tartsa. A Kúria 17. számú irányelve emellett további szempontokat is meghatároz, amelyek a bíróságok segítségére lehetnek a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyekben. A jogszabály (Ptk. ) szerint a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha azonban a szülőknél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti. Mivel a gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke, ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia.
A házasság felbontásánál, amennyiben a felek közös megegyezéssel kívánják felbontani a házasságukat (melyről részletesebben itt olvashat) a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, pontosabban az új Polgári törvénykönyv alapján a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlójának személyéről is kötelezően dönteni kell. Olyankor is szükség van a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, amikor a házastársak a házasságukat ugyan nem bontják fel, de az életközösség megszakad közöttük. Ebben az esetben is szükség van a gyermek elhelyezéséről illetve arról dönteni, hogy ki jogosult a szülői felügyeletet gyakorolni a jövőben. Gyermekelhelyezés a bíróság döntése alapján Abban az esetben, ha a szülők nem tudnak abban a kérdésben megállapodni, hogy kinél legyen a gyermek elhelyezve, vagyis ki legyen jogosult a gyermek feletti szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlására, akkor erről a Bíróság hoz döntést. A bíróság a döntését a gyermek érdekeinek figyelembevételével hozza. A gyermek érdekét szolgáló döntés az, amelyik szülőnél a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése kedvezőbben biztosított.
A gyermek meghallgatása Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének kifejtését a Bíróságnak biztosítania kell. A gyermek ítélőképessége nem korhoz kötött, mint a kiskorúság miatti cselekvőképtelenség (0-14 éves kiskorú). Tehát a tizennégy év alatti, cselekvőképtelen gyermeknek is lehet ítélőképessége, vagyis megértheti a rá vonatozó döntések lényegét, azok következményeit, és lehet saját véleménye róluk. A gyermek elhelyezése harmadik személynél Főszabály szerint a bíróság a gyermeket valamelyik szülőnél helyezi el, amennyiben annak nevelésére alkalmas. Amennyiben egyik szülő sem alkalmas arra, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, mert például a szülőnél való elhelyezése a gyermek érdekét veszélyezteti és van olyan harmadik személy aki kéri hogy a Bíróság nála helyezze el a gyermeket, akkor kivételes esetben a Bíróság nála helyezi el a gyermeket. Ilyen esetben rendszerint közeli rokonok közül választja ki a Bíróság a gyermek elhelyezésére alkalmas személyt (például nagyszülő).
Egy 8-10 éves gyermek már megfelelő belátási képességgel rendelkezik ahhoz, hogy véleményét a döntés során figyelembe vegyék. A 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésével kapcsolatos döntés pedig csak az egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott hely az érdekeivel ellentétes. (A gyermek meghallgatása során természetesen nem azt kérdezi a bíróság a gyermektől, hogy melyik szülőt választja, hanem a mindennapjairól mesélteti, mert ennek során látható, hogy az apa vagy az anya az, aki inkább foglalkozik vele, illetve hogy melyik szülőhöz áll érzelmileg közelebb. ) Önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek a másik szülőhöz kerüljön. A testvérek közössége jelentős kötőerő. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak, csak indokolt esetben lehet őket egymástól különválasztva elhelyezni.
Ha a Bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezi el, akkor nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz, a szülő szülői felügyeleti joga pedig szünetel. Ha sem a szülőknél sem harmadik személynél nem lehet elhelyezni a gyermeket, akkor végső esetben az állam fog a gyermekről gondoskodni. A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál. Arra való hivatkozással nem kérhető a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása, hogy az a szülő, aki a szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorolja, más lakóhelyre költözik vagy újabb házasságot köt.
A házasság felbontásánál vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a család mint egység megbomlása a gyermek életét megzavarja és akár egész életére kihatóan befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését. Ezért a Bíróságnak a szülői felügyeleti jog gyakorlásának meghatározása iránt indított perben minden tárgyalás alkalmával meg kell kísérelnie a felek között a békítést, amennyiben úgy látja, hogy attól eredmény várható. Ha a Bíróság megítélése szerint a házasság fenntartása már nem szolgálja a gyermek érdekét, akkor a Bíróságnak a peres eljárást -a gyermek érdekében – mielőbb megalapozott döntéssel kell befejeznie. Milyen szempontokat vesz figyelembe a bíróság a döntése meghozatalánál? Ahogy azt már korábban is említésre került a szülői felügyeleti jog gyakorlásának meghatározásakor (régi elnevezés szerint gyermekelhelyezési per során) a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel kell eljárnia a bíróságnak, azt maximálisan figyelembe kell vennie a döntésének meghozásakor. A Bíróságnak ezen kívül alaposan vizsgálnia kell minden szempontot, amely alapján a Bíróság alkalmasnak találja a szülőt arra, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosítsa.
Fórum → öröklés és családjog régebbi elöl új hozzászólás wers # 2019. 11. 11:55 kivéve ha mégis (nem vitatkozni akarok veled, de tudok példát rá, hogy apa nyolc évig egyedül nevelte a lányát. 2 - 3 évesen apának ítélték, 11 évesen anyának) Kovács_Béla_Sándor e-mail 2019. 11:50 2019. 11:41 " Ha az anya a gyerek nélkül költözik, az többet ér bármilyen lemondó nyilatkozatnál! " Sajnos bármikor visszavonhatja, meggondolhatja magát akár évek múlva is. alfateam 2019. 10. 07:28 " Van e bármilyen megoldás arra, hogy a gyermek az apához kerüljön? Létezhet e érvényes lemondó nyilatkozat, amit az anya esetleg előzetesen aláír és az apa a bíróságon ezzel igazolja, hogy a nő nem tart igényt gyermekére? " Van! Ha az anya a gyerek nélkül költözik, az többet ér bármilyen lemondó nyilatkozatnál! Atesz990 2019. 02:13 Üdvözletem! Az alábbi ügyben kérnék segítséget: Unokatestvérem (ffi) 6 éve házasodott meg, 3 éves közös kislányuk van. Jelentősen megromlott a kapcsolatuk, az anya el akar költözni másik városba és vinni akarja magával a gyermeket.