Josef Kirschner A Manipuláció Művészete
Döbrentei talán arra is akart célozni, hogy a "lőni" ige felszólító módja egyes szám második személyben "lőj", bár én nem vagyok abban biztos, hogy ez a mai helyesírási szabály 1912-ben is így volt-e. A vers itt olvasható: [1]. Források [ szerkesztés] Major Ottó: In memoriam Várnai Zseni ( Új Tükör, 1981/3. sz. ) Vedres Vera: In memoriam Várnai Zseni ( Élet és Irodalom, 1981/43. ). Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. További információk [ szerkesztés] A magyar irodalom története 1945-1975 (A vers) A magyar irodalom története 1945-1975 (A próza) Kortárs magyar írók Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Szerzői adatlapja a Molyon Szentesi Zöldi László: Vörös amazonok,, 2019. február 17. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 98457277 OSZK: 000000016547 NEKTÁR: 38641 PIM: PIM74057 LCCN: no92018984 ISNI: 0000 0001 1079 122X BNF: cb12780782d
Hirdetés Mutatjuk a Várnai Zseni verseiből készült összeállítást. Várnai Zseni költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Jöjjön 10 darab Várnai Zseni alkotás Várnai Zseni – Téli nap Várnai Zseni: Öreg nő sóhajt Várnai Zseni: Mama Várnai Zseni: Csodák csodája Várnai Zseni: Orgona Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak, talán ezért hívnak engem orgonának, április vad kedve suhogtatja ágam, azután megfürdöm fényes napsugárban. Orgona, orgona, illatos muzsika, zengő és libegő lila virág… fürtjeim lengetem, illatom pergetem, szakíts le hát engem, s légy boldog te világ, légy boldog te világ! Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok, már csak éppen május elsejére várok, s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom, s orgonaillatom a világra ontom… zengő és lebegő lila virág… szakíts le már engem, s légy boldog te világ! Légy boldog te világ! Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek Várnai Zseni – Éveim Várnai Zseni: Ki a legszebb a világon?
Hazug próféciák közt tévelyegve mindig az utat keresed. A fényt... vezényszavak és törvények szavára... és elveszíted százszor a reményt. S míg lassan megőrülsz a kereséstől, hogy vajon mi igaz és mi hamis, mindössze annyi vigaszod maradhat, hogy hamu lesz a diktátorból is. Hol van a láb, mely az Alpokra hágott? Hol van a fej, min ült császári kalap?! A háborodott Zsarnok semmivé lett, s a Börtönőrnek híre se maradt! Már lassan megszoknád a butaságot, a kétes zsenik pimasz érveit, a jószándékra méltatlan világot, a becstelenség diadalmait. De int az óra, menni kell máris - emberi sorsod nehéz fátuma. Első sírásod mélyén már ott bujkál a búcsúhörgés fájó dallama. Ami közte van, csak rideg képlet, pár szürke vegyjel, kusza átmenet, kevés derű és sok verejték, kis napsugár és pici szeretet. S ezt is, e szeretetet hogy pazarlod! Míg egynek adsz, százaktól elveszed! Jót úgy teszel, hogy máshol bánatot hagysz, s egy rossz szóért már késedet fened. Mily szörnyű az ember, már ugye látod? Önmagát emészti el botorul.
Várnai Zseni szívszorító verse: Mama | Versek, Idézet, Lelki
Várnai Zseni: Mama | Hangoskönyvek, Költészet, Versek
Hirdetés Várnai Zseni versek – íme 20 remek költemény. Várnai Zseni költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Jöjjenek a Várnai Zseni versek – íme 12 remek költemény. Csodák csodája Öreg nő sóhajt Hirdetés
"Hát nem csoda, hogy írok, egymagában? / Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene? " 125 éve született Várnai Zseni József Attila-díjas költő, író, aki az anyaságról szóló és a háborúellenes verseivel vált ismertté a múlt században. VÁRNAI ZSENI: CSODÁLATOS (részlet) Miért keresnék távoli csodákat? hiszen, hogy élek, maga is csoda! Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem, csodálni ezt meg nem szűnök soha. Csoda, hogy látok, hallok és beszélek, csoda, hogy érzek és gondolkodom, képzeletemben képek szárnyasodnak s betűhálómmal őket elfogom. Hát nem csoda, hogy írok, egymagában? Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene? Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik e furcsa szellem titkos búhelye? Csodálhatnám a napot és a holdat s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen; de mért szállnék a messzi csillagokra, hiszen csoda az én kis életem. Várnai Zseni Peterdi Andorné Weisz Eugénia néven 1890. május 25-én született. Sokgyermekes szabó édesapja Nagyvázsonyból költözött családjával Pestre a jobb élet reményében.
Várnai Zseni szívszorító verse: Mama | Versek